>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Parlamenti képviselet

A parlamenti választáson Wild Frigyes Románd választási körzetéből bekerült a parlamentbe.

Wild Frigyest képviselővé választották Szigetújfalu jelöltjeként.

Wild Frigyest ismét parlamenti képviselővé választották.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

Parlamenti választások. A Pest megyei 25. választói kerület (Dunabogdány) jelöltjeként Réger Antal került be a parlamentbe.

A parlamenti választásokon a dunabogdányi 25. választási körzet jelöltje Réger Antal.

Az Elnökség úgy döntött, hogy Réger Antalt javasolja a közelgő választásokon a Hazafias Népfront országos listájára.

Parlamenti képviselők és helyi tanácstagok választása. Az 1983: III. sz. törvény a választójogi törvény reformjáról szerint mindenütt 2 jelöltnek kellett indulnia. A parlamenti képviselők 10%-a a Hazafias Népfront országos listája alapján került be a parlamentbe, ezeket a személyeket az egész ország lakossága választotta, nemcsak a választói körzetek lakói. Réger Antal a Hazafias Népfront országos listáján került be a parlamentbe, s a külügyi bizottság tagja lett. Rajta kívül bekerült még Michelisz Teréz (Teréz Michelisz) is. Ő az Elnöki Tanács tagja lett.

Az Országos Választmány ülésén döntöttek arról, hogy ki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő vagy parlamenti biztos jelöltje, amennyiben megvalósulna a kisebbségek parlamenti képviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló jelölőbizottságnak június 2-ig kellett javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre. A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyanakkor elfogadta a Szövetség új alapszabály tervezetét.

Antall József 2 órás beszélgetésen fogadta a kisebbségek vezetőit. A miniszterelnök tájékoztatta őket, hogy a kormány elítéli a korábbi időszak asszimilációs törekvéseit, s fontosnak tartja, hogy a kisebbségek maguk is közreműködjenek a születendő kisebbségi törvénynél. Fontosnak tartotta továbbá a parlamenti képviselet megteremtését is, de addig is kiemelt jelentőségű feladatnak nevezte a kisebbségi ombudsman megválasztását.